Hasznos tudnivalók
Pektinbontó
- nagyobb lényeredék, mely 80 % – ban szinlé, - jól préselhető szőlő, - barnulási és öregedési hajlam, - kisebb kénsav igény, - javul a borderíthetősége, - tömörebb üledék, - gyorsabb tisztulás, - jobb szűrhetőség, - növeli a fajtajelleget okozó aromatartalmat az aromaanyagok héjból történő történő kivonásával ( szőlő, gyümölcs), - javítja a gyümölcscefre erjeszthetőségét, feldolgozhatóságát
Adagolása (darálás után):
- fehér szőlők: 1g/100 kg, - nagy pektin tartalmú fajtáknál( pl. Zalagyöngye): 2-3g/100 kg - kékszőlők (színkinyerés fokozása): 2-3g/100 kg - szeszcefrék: 1-2g/100 kg
Felhasználás:
Százszoros mennyiségű, 15-25 Celzius fokú hőmérsékletű vízben kíméletes keverés közben oldjuk fel, majd adjuk a szőlőhöz, vagy a cefréhez. A pektinbontó hatóideje 0,5-1 óra, a hőmérséklettől függően ( a 18 Celzius foknál már hatékonyan dolgozik)
Szavatosság: Száraz, hűvös, napfénytől védett helyen tárolva 3 év Kiszerelése: 10 g-os tasak
Szénsavas mész E 170
Ha szőlő nem érik be tökéletesen, akkor a belőle készült bornak nagy lesz a Savtartalma. Ha a boroknak magas a savtartalma, savanyúnak érezzük. A túlságosan savanyú borokat lágyabb borokkal való háziasítással, vagy savtartalmunk csökkentésével élvezhetőbbé tehetjük
Savcsökkentés:Rendszerint az első fejtéssel egyidejűleg, vagy utána szoktuk végezni. (Korábban nem ajánlatos, mert az erjedés után a borban lejátszódó folyamatok miatt- különösen meleg helyiségben- a bor savtartalma csökkenhet).
Savcsökkentéshez az erre a célra forgalmazott tiszta (por alakú) Szénsavas meszet használjuk. A bor savtartalmának 0, 1 %- l való csökkentéséhez hektoliterenként 67 g mészre van szükség. Ha a bor savanyúságát tovább akarjuk csökkenteni, akkor is a legnagyobb megengedett mennyiség 200 g/ hektoliter, mivel a szénsavas mész csak a borkősavmennyiséget csökkenti, a bor egyéb savai változatlanul maradnak. A túlzott savcsökkentés esetén a bor minősége romlik, a bor üres, kellemetlen lúgos, vagy földíszű lesz.
Adagolás:
A pontos adagolás megállapítása véget kis mennyiségben próba savcsökkentést végezzünk!
Próba savcsökkentés:
A borból megtöltünk 4 db. literes üveget, majd az üvegekbe 0,5, 1, 1,5 és 2 g szénsavas meszet teszünk, összerázzuk és megjelöljük, hogy melyik üvegbe mennyi szénsavas meszet tettünk. A mintákat másnap ismét összerázzuk és hűvös helyre téve, hagyjuk letisztulni. Három-négy nap múlva megkóstoljuk és a legjobbnak talált borba tett szénsavmennyiséget, nagyobb mennyiségre kiszámolva savtalanítjuk a borunkat. ( hektoliterenként a próba adag mennyiségnek a 100- szorosát tesszük.
Savcsökkentési folyamat:
A savcsökkenteni kívánt bormennyiségnek megfelelő mennyiségű szénsavas meszet kimérünk, és alaposan elkeverjük egy kanna borban, majd lassan beleöntjük a hordóba. (Vigyázat! A szénsavas mész a borba öntve erősen habzik, ezért a hordóba öntés előtt néhány kanna bort vegyünk ki a hordóból). Szénsavas meszet fejtés közben is hozzáadhatjuk a borhoz, így még jobban elkeveredik. Másnap érdemes újra felkeverni a bort, aztán hagyjuk leülepedni. Az üledéket egy-két héten belül fejtsük le a borról.
Tárolás: Száraz, hűvös helyen Szavatosság: 4 év Kiszerelés: 250g
Kénlap
A csöpögésmentes Kénlappal történő Kénezés megakadályozza a pincében, hordóban, mustban, és a borban előforduló gombák szaporodását. Kénezéskor keletkező kén-dioxid színtelen, szúrós szagú gáz, amely mérsékelten alkalmazva egészségre ártalmatlan. Kénezésre a borászati kénlapot (vagy esetekben Borként) használunk- borkén használatát a Borkén, a Borkezelés és a Borbetegségek fejezetében már tárgyaltuk.
A kénezés hozzá tartozik a komplett borkezeléshez, melybe beletartozik:
- pince, - hordó, - must, - bor kénezése
Pince kénezése:A pince levegőjének tisztítására a penészek elpusztítására ajánlott.
Használati javaslat:
Kénezés előtt zárjuk el az összes nyílást. Nem gyúlékony helyen, valamilyen edényben égessünk el a pince légköbméterének megfelelő kénszeletet.(légköbméterenként ½- 1 g ként számoljunk). Másnap nyissuk ki a nyílásokat, és jól szellőztessünk ki! Ahol nagyon elszaporodtak a penészgombák, ott a kénezést kéthetente, vagy havonta ismételjük meg.
Boros hordók kénezése:Kénezéssel óvjuk meg az üres fahordókat a penészesedéstől és a korhadástól.A tisztára mosott hordót szájával lefelé fordítva 2-3 napig hagyjuk kiszáradni, majd bekénezzük, és jól ledugaszoljuk. Két-három napnál tovább ne hagyjuk a hordót kénezetlenül, mert penészedik, később dohos lesz, és korhadni kezd. (Kiszáradás nélkül a hordót nem ajánlatos kénezni, mert a kéndioxidból kénsav keletkezhet, ami árt a hordó fájának.)
Használati javaslat:
A kénszelettel hordót úgy kénezünk, hogy a kénszeletet valamilyen huzal (drót) hajlított végére tűzzük, és a hordó közepéig belógatva elégetjük. A kénszeletet mindig a felső végén gyújtjuk meg, így lassabban és csöpögés mentesen ég el. A kénszelet meggyújtása és a hordóba történő belógatása után a dugót óvatosan dugjuk be, hogy a drót ne vágja el a hordó száját. A kénszelet elégése után a drótot vegyük ki, és a dugót üssük be, a nyílásba.(Amennyiben a kén nem égett el meg kell ismételni az eljárást. Többszöri sikertelen égetés után a hordó újbóli tisztításra szorul.
Mosás utáni kénezésre ajánlott kénlap mennyiség:
- 1-3 hl-es hordóban 3-4 g/hl - 3-10 hl-es hordóban 2-3 g/hl
Must és Bor kénezése:A Must kénezésével megakadályozzuk a vadélesztők elszaporodását, és ezzel a nemes borélesztő törzsek előbb jutnak uralomra, azon kívül csökkentjük a betegségek fellépésének lehetőségét. Kénezéssel késleltethetjük, vagy megakadályozhatjuk a must erjedését és elősegíthetjük az édeskés, vagy az édes borok cukortartalmának megőrzését is.
A Bor kénezésével gyógyíthatjuk a beteg borokat. Erjedés után az újborokat kénezve elősegíthetjük tisztulásukat, fejlődésüket. (vörös borokat is kénezhetünk, átmenetileg ugyan halványul a színük, de később visszanyerik az eredeti szint.)
Használati javaslat:
A kénszeletet, a hordók kénezésénél leírtak szerint a must ill. a bor fölé eresztjük, és elégetjük. Majd a drótot kihúzzuk és a hordót jól lezárjuk. Mind a Must, mind a Bor kénezésénél 5 féle kénezést alkalmazunk, a mustban és a borban lejátszódó folyamatoknak, ill a borkezelési fázisoknak megfelelően:
Igen gyenge kénezés:
Így kénezzük a harmadik fejtéstől kezdve az egészséges, a fiatal fehér, siller- és vörösborokat, valamint az óborokat. Hektoliterenként 1-2 g kénszelet.(vagy, 5 g borkén)
Gyenge kénezés:
Gyengén kénezzük szüretkor a mustot erjedés előtt. Így kénezzük továbbá az első és második fejtéskor a száraz savas borokat, illetve az édeskés, vagy lágy, valamint a darabban álló borokat. Hektoliterenként 2-3 g (kb. szelet) kénlap (vagy, 7-10 g borkén).
Közepes kénezés:
Közepesen kénezzük a vörös-valamint a sillerborok készítéskor a mustot, első fejtéskor az édes bort, valamint a nehezen tisztuló lágy bort, továbbá a mérsékelten, vagy erősen záptojásszagú borokat. Ugyanígy kénezzük fejtés előtt a barnatörésre hajlamos, vagy barnatörött borokat. Így kénezünk a kezdődő borbetegségek esetén is. Hektoliterenként 4-5 g (1 szelet) kénlap (vagy 15-20 g borkén).
Erős kénezés:
Erősen kénezzük az alacsony szeszfokú édes, az erősen barnatörésre hajlamos vagy barnatörött és súlyosan beteg borokat. Erősen kénezünk az utóerjedések meggátlására, és friss must szállításakor az erjedés megindulásának megakadályozására. Hektoliterenként 6-10 g (1, 5- 2 szelet) kén (vagy 25-40 borkén).
Igen erős kénezés: Erős utóerjedés elfojtására, az erjedés leállítására, vagy meleg időben must szállításakor alkalmazzuk. Hektoliterenként 11-15 g (2, 5-3 szelet) kénlap (vagy 40-60 g borkén)
Figyelem! A mértéktelen kénezés alkalmazásával a bor kénszagú lesz, és fejfájást okoz!
Forrás: Prohászka Ferenc: Szőlő és Bor Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1986
A kénlap. Tárolása. Száraz, hűvös helyen Szavatossága: Korlátlan Kiszerelése: 500 g (kb. 100 lap), 12 db-os (kb. 5g/lap)
Kalcium Klorid ( Calcium Chloride) E 509
A Kalcium Klorid, fehér nedvszívó anyag. Szoba hőmérsékleten szilárd sót alkot, Vízben nagyon jól oldódik.
Felhasználási területe:Savanyúságokban és egyes paradicsom sűrítményekben-, sajtfélék elkészítése során és konzerv zöldségekben előszeretettel használják. Nagyon sós ízű, ezért néhány ételben adalékanyagként ( ízszabályozásra és szilárdító anyagként) alkalmazzák. Élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. A Kalcium Klorid veszélytelen anyagnak számít.
Timsó helyett!
Az Európai Unió szabályozása szerint a savanyításhoz, általánosan elterjedt „ klasszikus „ Timsó-t (Alaun) a nagyüzemi konzerválásnál nem szabad használni. Ezért a savanyító- és konzervüzemek áttértek a Kalcium Klorid használatára. Cégünk 2009 óta forgalmazza a Kalcium Kloridot nagy és kis (100 g-os) kiszerelésben. A savanyítós partnereinktől beszerzett tapasztalatok szerint a Kalcium Klorid felhasználása (adagolás) megegyezik a Timsóéval, azonban kellemesebb aromát biztosít a savanyúságoknak. Elsősorban a húsosabb zöldségek és gyümölcsök ( uborka, paprika, dinnye stb.,) savanyítására ajánlják, de kiváló csalamádé savanyításához is. Használatával az eltett zöldségek, gyümölcsök kemények „harsogók” maradnak.
Recept: Savanyító alaplé készítéshez.Üveges eltevéshez.
4 liter hídegviz, 0.5 liter 10%-os ecet, 25 dkg cukor, 16 dkg só, 1 evőkanál Borkénpor, egy csapott mokkáskanál Kalcium Klorid, 1,5 g Natrium benzoat. Az alaplét jól elkeverjük, a benne levő anyagokat homogenizáljuk., majd az elkészített savanyítandó, zöldségre, gyümölcsre öntjük.
Hordós eltevéshez:
30 liter hidegvíz, 1.8 liter 10 %-os ecet, 1.5 kg. só, 3 kg cukor, 9 dkg Citromsav, 3 dkg Borkén, 9 dkg Kalcium Klorid, 45 g Natrium benzoat. Az alaplét jól összekeverjük, a benne levő anyagokat homogenizáljuk, majd az elkészített savanyítandó zöldségre, gyümölcsre öntjük.
Tárolása: Száraz, hűvös helyen.
Figyelem a Kalcium Klorid nagy nedvességszívó hatása miatt, a megmaradt anyagot tartalmazó tasakot jól le kell zárni, mert a levegő nedvesség tartalmát magába szívja, és cseppfolyóssá válik!
Szavatossági ideje: 2 év
Kiszerelése: 100 g-os dobozos, 25 kg-os zsák ( igény szerint bármilyen mennyiségű kiszerelés)
BORBETEGSÉGEK
Az elmúlt ősszel leszüretelt szőlőből készült bor lassan a kancsókba és a poharakba kerül. Sajnos azonban a hordónyitáskor sokszor nagyon kellemetlen meglepetések érhetik a borosgazdákat. A várt jóízű bor helyett „beteg „bor kerül a pohárba, mivel, mint minden élő szervezet a bor is megbetegedhet. A borbetegség szabad szemmel nem látható gombák, baktériumok által előidézet elváltozások.
Leggyakrabban előforduló BORBETEGSÉGEK:- virágosodás
- ecetesedés
- tejsavas erjedés
- barnatörés
- záptojásszag
- egéríz
A beteg borok nagyon sok elkeseredés okoznak, mivel veszni látjuk az elmúlt évben kifejtett nehéz munkánk eredményét, és nem tudunk egy jóízűt inni sem, kinn a szőlőben sem a fehérasztalnál.
A beteg bor gyógyítható!Szeretnék egy- két tanácsot adni, hogy miként történjen a gyógyítás és milyen gyógyszert ill. gyógymódot alkalmazzunk.
VirágosodásTüneti leírás:Alacsony (11) Maligand-fokon aluli, lágy borok leggyakoribb betegsége ( 11-12 Malligand fokos borokban ritkábban, 13 Malligand fokon felüli borokban általában nem fordul elő. Meleg helyiség elősegíti a fellépését. Mindig csak a bornak a levegővel érintkező felületén mutatkozik. A bor felületén virághártya, nyálka van és csökken a bor alkoholtartalom
Oka: A hordóból kivett, vagy elpárolgott bor nem lett pótolva, a hordó nincs tele (töltögetés elmulasztása).
Megoldás: A hártyát hosszú tölcsérrel fúrjuk át töltsük tele a hordó úgy, hogy a hártya feljöjjön a tetejére, amit szedjünk le, majd töltsük tele a hordót és ügyeljünk arra, hogy a hordó mindig tele legyen. Ha már nincs mivel feltöltenünk a hordót, használjunk Anti Flor ( Flor stop) tablettát, ami a megbontott hordó, ill. egyéb tároló edényben lévő bor felületére helyezve, megakadályozza, hogy a bor a levegővel érintkezzen. 1 tabletta 1 m2 felület kezelésére alkalmas.
EcetesedésTüneti leírás: Az ecetes bor szaga szúrós, íze borecetre emlékeztető, kellemetlenül savanyú és a bor felületén alig észrevehető hártya képződik. Az ecetbaktériumok csak a bor levegővel érintkező felületén élnek meg.
Oka: A szőlő lassú feldolgozása, a megbontott hordók hosszabb ideig történő tárolása.
Megelőzés: Mivel az ecetesedés során keletkezett ecetsavat a borból nem lehet eltávolítani ezért az egyedüli megoldás a megelőzés. Az ecetesedés megelőzhető a szőlő gyors feldolgozásával, a hordók rendszeres feltöltésével. Az ecetbaktériumok működését hl-ként 10-15 g. borkén megállítja. A rendszeresen feltöltögetett borban nem képződik ecet.
Tejsavas (mannitos) erjedésTüneti leírás: A tejsavas erjedéstől beteg bor opálos, zavaros, pohárba kiöntve egy ideig füstszerűen kavarog. Íze émelyítő, édeskésen savanykás, karcolóan csípős, szaga szúrós. Íze és szaga később káposztafélére emlékeztet. A tejsavbaktériumok nem a felületen, hanem a borban működnek, a cukrot és az almasavat bontják vízre, tejsavra, mannitra és ecetsavra
. Oka: A must hőfoka 28 oC fölé emelkedik ez által az alkoholos erjedés lelassul, vagy megakad és tejsavas erjedés indul meg. De előfordulhat lágy, kevés savat tartalmazó, lassan erjedő borokban is. Megelőzés: Segítsük elő a mustok gyors, tökéletes kierjedését, szellőztetéssel- átfejtéssel és akadályozzuk meg, hogy a must hőfoka 28 oC fölé emelkedjen.
Gyógyítása: Tejsav elpusztítása hl-ként 15-20 g borkénnel. Enyhébb szagot fejtéssel szellőztetéssel eltüntethetjük.
BarnatörésTüneti leírás: Rothadt szőlőből készült bor leggyakoribb betegsége. A barnatörött bor sárgás- vagy sötétbarna és zavaros. Íze és szag kellemetlen, aszalt gyümölcsléhez és kenyérhéjhoz hasonló.
Oka: Okozója a penészek által termelt oxidáz nevű enzim, ami akkor keletkezik, ha a bor a levegővel érintkezik. Ezért a barnatörésre hajlamos bor a fejtés előtt a hordóban tiszta, csak a fejtés után mutatkozik meg a betegség. A bor Barnatörésre való hajlamosságát töréspróbával állapíthatjuk meg: (Átlátszó üvegbe töltött és felrázott bor szobahőmérsékleten tartva két napon belül felülről lefelé barnulni kezd akkor a borunk barnatörésre hajlamos.)
Gyógyítás: A barnatörésre hajlamos bort fejtés előtt a barnulás mértékétől függően hl-ént 10-30g borkén-t elkeverünk a borban.
ZáptojásszagTüneti leírás: A bor íze és szaga a záptojáséra vagy a foghagymáéra emlékeztet. Főleg újborban fordul elő az erjedés után.
Oka: Az élesztők kénhidrogénné változtatják a ként.
Gyógyítás: Nyílt fejtéssel (szellőztetéssel) és hl-ként 10-20 g borkénnel könnyen megszüntethető.
EgérízTüneti leírás: A bornak undorító, egérszagra emlékeztető mellékíze van.
Oka: egyenlőre ismeretlen.
Gyógyítása: Hektoliterenként 20 g borkén adagolása és hűvös helyen tartás elősegíti az egéríz eltünését.
Kívánom hogy hordónyitáskor jó illatú, jóízű bort találjanak a hordójukban, hogy élvezni tudják elmúlt év fáradságos munkájának gyümölcsét.
Jó bort, jó egészséget.
Forrás: Prohászka Ferenc: Szőlő és Bor Budapest 1986
Kistarcsa, 2012. február Dr. Sárváry János
BORKEZELÉS
A téli időszak a borkezelés ideje. Az új borok elvileg kiforrtak, a régebbi borok fogytán vannak, melyeket kezelni kell. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban egy – két hasznos tanáccsal szolgáljunk Önnek, annak érdekében, hogy az őszi szüret eredményeképpen a pincébe került újbórból minél ízletesebb, tisztább és zamatosabb bort nyerjenek, és a régebbi borok is megőrizzék színüket, zamatukat.
Az újbor íze rendszerint kesernyés, fanyar. Íze, illata és zamata még nem alakult ki, ha tisztának is látszik, levegővel érintkezve újra homályos vagy zavaros lesz. A bor teljes letisztulásához, ízének és zamatának kialakulásához bizonyos időre és néhány nélkülözhetetlen borkezelési eljárásra van szükség.
Három olyan borkezelési eljárás van, amely sohasem hagyható el:A bor kezelésénél igen fontos a használt eszközök tisztasága és lehetőleg ne használjunk vas és horganyzott edényeket, mert feketetöréseket okozhatnak a borban. Legalkalmasabbak a fa,-, réz-, a zománcozott a műanyag és alumínium edények.
Töltögetés:Az újbort zajos erjedés után azonnal, majd hetenként, az óborokat általában havonta töltögessük fel. A töltögetés célja, hogy a hordó mindig tele legyen, ugyanis a bor a hordó dongáin keresztül párolog, ezáltal a telitöltött hordóban egy idő után hiányt találunk. Az elpárolgott bor helyén levegő lesz. A hosszabb ideig feltöltés nélkül hagyott hordóban a bor elveszti üdeségét, illatát, a fehérbor színe halványabb barnább lesz, a vörösé halványabb, a felületén borvirággomba, esetleg ecet baktérium szaporodhat el. Feltőltésnél mindig ügyeljünk arra, hogy hasonló minőségű bort használjunk. Bort darabban soha ne tartsunk, mert megromolhat. Ezért a bort mindig úgy fogyasszuk, hogy nagyobb hordóból kisebbe, majd demizsonokba, végül üvegbe fejtsük le. Ha elkerülhetetlen, hogy a bort rövid ideig (2.-4 hétig) darabban kell tartanunk, akkor égessünk el a bor felett nem csepegő kénszeletet.
Fejtés:A fejtés célja, hogy a feldolgozás-, majd a bor tisztulása során a hordó aljára leülepedett szennyeződésektől (seprő) a bort elválasszuk, másrészt, hogy bort levegőztessük, ezáltal elősegítsük a fejlődését. A bor egészséges fejlődéséhez legalább három fejtésre van szükség.
Első fejtés:
Ez a legfontosabb. Ideje az erjedés befejezése, illetve a bor letisztulása után van. Általában az erjedés után 2-8 hét múlva időszerű. Az első fejtést általában nyíltan, megfelelő szellőztetéssel végezzük. A bor a csapból szabadon folyik az edénybe. Ha a bornak záptojás ( kénhidrogén-) vagy más kellemetlen szaga van, akkor törekedjünk arra, hogy a bor minél nagyobb felületen érintkezzen a levegővel.
Második fejtés és Harmadik fejtés:
Ideje április- május, a harmadik fejtést szeptemberben végezzük el.
Fejtés folyamata:Készítsük elő a tisztára mosott felszereléseket, töltikét (léhót), kannákat, fejtő gumicsövet, majd kénezzük be. Fejtéskor a hordót csapra ütjük, és bort a másik hordóba fejtjük borszivattyúval, kannával, vagy gumicsővel. Gumicső használatakor a gumicsövet a borba engedjük, és miután megszívtuk, addig engedjük a bort amíg zavaros nem lesz. Ekkor a gumicsövet visszahúzzuk 2-3 milliméterrel, így a bort teljesen le tudjuk fejteni a seprőről. Célszerű a gumicső végére réz, vagy fa rudacskát kötni, így megakadályozhatjuk, hogy a gumicsövet a seprőbe nyomjuk. A sepő értékes anyag, ezért gyűjtsük össze hordóba, és hektoliterenként 20-25 g feloldott borként adjunk hozzá. A visszamaradt seprőt pálinkafőzésre használhatjuk.
BORKEZELÉSI ELJÁRÁSOK: Kénezés:A kénezés ma már hozzátartozik a rendes borkezeléshez, mer a helyes kénezési eljárás elősegíti a bor fejlődését, tisztulását és megóvja a bort a különböző betegségektől. A kén tehát tulajdonképpen a bor gyógyszerének tekinthető. – Korábban csak a bort kénezték azonban ma már a must kénezése is gyakorlattá vált, sőt a legújabb javaslat, hogy a daráláskor is érdemes kevés borként adni a szőlőhöz.- Kénezéssel megakadályozhatjuk a must erjedését, továbbá elősegíthetjük édeskés vagy édes borok cukortartalmának megőrzését is. A beteg borokat sok esetben csak kénezéssel tudjuk meggyógyítani. Kénezéssel megóvhatjuk az üres hordókat a penészedéstől ,sőt a pincék levegőjének tisztítására, penészek elpusztítására is használhatjuk. Kénezésre a kénlapot, vagy borként használunk.
Kénezési eljárások:Igen gyenge kénezés: hektoliterenként 1-2 g kénlap ( 1 db. kénlap) vagy 5 g borkén.- Így kénezzük a harmadig fejtéstől az egészséges fiatal és óborokat Gyenge kénezés: hektoliterenként 2-3 g (kb.½ kénlap) vagy 7-10 g borkén. / -Így kénezzük a mustokat és fejtéskor a száraz, savas borokat. Közepes kénezés: hektoliterenként 4-5 g (1 szelet kénlap) vagy 15-20 g borkén.- Így kénezzük fejtéskor az édeskés borokat és a barnatörésre hajlamos és barnatörött borokat Erős kénezés: hektoliterenként 6-10 g (1.1/4 vagy 2 szelet kénlap) vagy 24-40 g borkén- Így kénezzük az alacsony szeszfokú borokat. Igen erős kénezés : hektoliterenként 11-15 g (2 .1/4 vagy 3 szelet kénlap) vagy 40-60 g borkén. Utóerjedés elfojtására és az erjedés leállítására, vagy meleg időben must szállításakor alkalmazzuk.
A kénezéskor keletkező kén-dioxid színtelen, szúrós szagú gáz, mely mérsékelten alkalmazva az egészségre teljesen ártalmatlan.
Figyelmeztetés: A mértéktelen kénezés a bort kénszagúvá teszi, és fejfájást okoz!
Néhány jó tanács, hogy egészséges, ízletes bor kerüljön az asztalunkra:A bor íz-,illat- és színhibáinak javítása:
Savas bor javítása:Ha a szőlő nem tud tökéletesen beérni, akkor a belőle készült bornak nagy lesz a savtartalma, ill vannak fajták melyeknél a bor beérve is savat tartalmaz. A túl savanyu borokat lágyabb borok háziasításával vagy savtartalmuk csökkentésével élvezhetővé tehetjük. Savcsökkentéshez a poralaku Szénsavas meszet használjuk. A bor savtartalmának 0,1 %-os csökkentéséhez hektoliterenként 67 g mészre van szükség. A savcsökkentésnél ügyelni kell arra, hogy a túlzott savcsökkentés esetén a bor minősége romlik, üres lesz.
Savpótlás:Egyes évjáratokban előfordul, hogy a fejtések után a bor savtartalma annyira lecsökken, hogy a bor élvezhetetlen, íztelen lesz. Ekkor a saját fogyasztásra szánt bor savtartalmát citromsavval, vagy borkősavval javíthatjuk. Már jó eredményt érhetünk el a szerek hektoliterenkénti 100-200 g-s adagolásával. Pontos adagot kicsiben próbával és kóstolással javasoljuk beállítani.
Derítés:A homályos és zavaros bor tisztítására vagy a bor fényének emelésére a ajánljuk a derítési módszert. A bor seprőjéről lefejtve, fejtés után néhány nappal derítsük. . Ajánlott derítőszerek: Deriton,Bentolit, Tükrös derítő Ezek a szerek agyagásványok. A derítőszerek borba történő erőteljes bekeverése (10 perc keverés) után megindul a csapadékképződés ,majd néhány óra múlva megkezdődik a csapadék üllepedése, amely 1-2 nap alatt befejeződik, azonban várjuk még 3-5 napot a bor lefejtésével, ugyanis az üledék ezalatt tömörebbé válik és könnyebb a bor lefejtése.
Remélem tanácsainkkal segíteni tudtunk Önnek.
Forrás: Prohászka Ferenc: Szőlő és Bor Mezőgazdasági Kiadó Budapest,1986
Dr. Sárváry János Tarján és Társa kft.
Kistarcsa, 2012.


